Az antibiotikum-rezisztencia kialakulása és okai

Az élő szervezetek alkalmazkodóképesek, ami azt jelenti, hogy védekezési mechanizmusokat tudnak kifejleszteni az ellenségeikkel és versenytársaikkal szemben, hogy biztosítsák saját túlélésüket.

Mint minden élő organizmus, a baktériumok is ki tudnak alakítani bizonyos védekező mechanizmusokat az antibiotikumokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok kezelésére használt antibiotikumok egy idő után hatástalanná válnak. Mivel a baktériumok sejtosztódás útján szaporodnak, ezek az új védelmi mechanizmusok átörökítésre kerülnek a következő és az azt követő generációknak.

Egyes baktériumok még arra is képesek, hogy ezeket a tulajdonságokat átadják más baktériumtípusoknak, lehetővé téve, hogy több baktériumtörzs is ellenállóvá váljon. Jelenleg minden harmadik baktériumtörzs rezisztens a hagyományos antibiotikumokkal szemben. Az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességet antibiotikum-rezisztenciának nevezzük, a baktériumokkal ellentétben az emberek azonban nem válhatnak rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben.

Az antibiotikumok túlzott és helytelen alkalmazása az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának fő okai, de említhetnénk még a szükségtelen alkalmazást is, amikor például az antibiotikumokat vírusfertőzésekre vagy másodlagos fertőzések kialakulásának megelőzésére írják fel. Mivel azonban a vírusok önmagukban nem élő szervezetek, ezért nem kezelhetők antibiotikumokkal.

Ahelyett, hogy a baktériumokkal az antibiotikumok megfontolt és célzott alkalmazásával vennénk fel a harcot, sokáig túl sok antibiotikumot szedtünk - gyakran helytelenül és véletlenszerűen. A biztonságra való túlzott törekvés azt eredményezte, hogy a másodlagos fertőzések elkerülése érdekében az antibiotikumok gyakran szükségtelenül kerültek felírásra.

Ebben pedig gyakran a betegek is hibásak, mivel gyakran nyomást gyakorolnak a háziorvosukra, aki közvetlenül a hétvége vagy a nyaralás előtt felírja a kért antibiotikumot, még akkor is, ha nem biztos, hogy a fertőzés bakteriális eredetű, és egyáltalán kezelhető az adott gyógyszerrel.

De nem csak az emberek kezelésénél használják túlzott mértékben az antibiotikumokat: a nagyüzemi gazdálkodás is felelős az antibiotikumok nagymértékű túlhasználatáért. Köztudott, hogy a zárt térben tartott állatok nagy száma elősegíti a fertőzések terjedését. A tömeges fertőzések és az ebből következő esetleges negatív pénzügyi hatások elkerülése érdekében viszont gyakran kevernek antibiotikumot az állati takarmányba. Az ilyen helyekről származó állatok későbbi fogyasztása lehetővé teszi azt is, hogy a húskészítményekből származó rezisztens baktériumok az emberi szervezetbe jussanak.

A kórházi kórokozók, az úgynevezett „szuperbaktériumok" szintén kiemelt problémát jelentenek. Ezek olyan, a kórházakban található multirezisztens baktériumok, amelyek antibiotikumokkal nem kezelhetők. Az MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus) néven ismert multirezisztens baktérium például különösen nagy aggodalomra ad okot. Mivel sok beteg immunrendszere a műtétet követően legyengül, ezekben az esetekben az említett baktérium akár végzetes is lehet.