Következmények

Ha az antibiotikumok hatástalanná válnának, minden olyan betegség, amely jelenleg hatékonyan kezelhető antibiotikumokkal, kezelhetetlenné válna, és újra halálos kimenetelű is lehetne.

Ez lett a modern orvostudomány egyik legnagyobb és leggyakrabban megvitatott kihívása.

A baktériumok által okozott betegségek közé tartozik például a kolera, a tuberkulózis (TBC), a pestis, a diftéria vagy torokgyík, valamint a különböző bél- és tüdőfertőzések,

ezért az antibiotikum-rezisztencia széles körben történő elterjedésének életünkre gyakorolt hatása katasztrofális lenne. Az emberek hosszabb időt töltenének kórházban, a kezelési költségek növekednének, és a fertőzésektől való félelem is nőne társadalmi szinten. A kórokozók rezisztenssé válása tehát globális probléma. Az Európai Unió az antibiotikum-rezisztenciát az egyik legnagyobb fenyegetésnek tartja, és tart a következményeitől. Csak az EU-ban a becslések szerint évente 25 000 ember hal meg olyan kórokozók miatt, amelyek antibiotikumokkal már nem kezelhetők hatékonyan. „Az antimikrobiális rezisztencia egyre nagyobb globális fenyegetést jelent, és ha most nem teszünk semmit, 2050-re több halálesetet okozhat, mint a rák" - nyilatkozta Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyi biztosa.

A rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében a tudósok olyan új antibiotikumok után kutatnak, amelyekkel szemben még nem alakult ki az antibiotikum-rezisztencia. Ez azonban nem könnyű feladat! Gyakran ugyanis évtizedekbe telik, mire egy gyógyszer használatát engedélyezik. A kutatók számos újonnan kifejlesztett gyógyszert tartalékban tartanak mindaddig, amíg a jelenlegi gyógyszerek hatékonyak maradnak, mivel előbb-utóbb az új antibiotikumokkal szemben is kialakul majd rezisztencia, ha az antibiotikumok felhasználásán világszinten nem változtatunk.

Az antibiotikum-rezisztencia mindannyiunkat érintő kérdés, ami mindenkire hatással van. Ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a rezisztens baktériumok kialakulásának megelőzésében. A Robert Koch Intézet kutatásai két olyan intézkedést határoztak meg, amelyek feltétlenül szükségesek a rezisztencia kialakulásának megakadályozásához:

1. Igyekezzen csökkenteni a megfertőződés kockázatát!

Elsősorban a védőoltások azok, amelyek megelőzésként használhatók a fertőző betegségek elkerülése érdekében. Továbbá a kórházakban és az egyéb egészségügyi intézményekben betartandó szigorú higiéniai előírások szintén alapvető fontosságúak a rezisztens kórokozók kordában tartása szempontjából, főleg, mivel hozzájárulnak ahhoz, hogy a baktériumok mindenekelőtt ne tudjanak rezisztenssé válni. Mindennapi életünkben egy olyan egyszerű dolog, mint a gyakori kézmosás, jelentősen csökkentheti a megfertőződés kockázatát.

2. Csak akkor szedjen antibiotikumot, ha az feltétlenül szükséges!

Az antibiotikumokat továbbra is túl gyakran írják fel receptre, vagy követelik ki a betegek az orvosaiktól. Rendkívül fontos, hogy véget vessünk az antibiotikumok szükségtelen használatának,például értelmetlen antibiotikumot szedni olyan torokfájásra és megfázásra, amelyet valószínűleg vírusok okoztak (amely az esetek 80%-ban fordul elő). Egy másik probléma a széles hatásspektrumú antibiotikumok felírása, amelyek számos különböző kórokozó rezisztenciájának kialakulását segíti elő.

Csak akkor tudjuk biztosítani, hogy az antibiotikumok a jövőben is hatékonyan felhasználhatóak legyenek, ha már most foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, felelősebben viselkedünk, és másfajta gondolkodásra ösztönözzük a társadalmat.